Kiszsidány község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Kőszegi kistérség
Lakosság: 118 fő
Terület: 4.93 km²
Népsűrűség: 23,94 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Kőszegtől 10 km-re keletre fekszik.

Története

A település első írásos említése 1225-ből Terra Sydan alakban származik. Területén az Árpád-korban földvár állt, sáncainak csekély maradványai láthatók. 1412-ben "Poss. Chamazsydan al. nom. Rwkkendorf habitatoribus destituta" néven szerepel oklevélben. A vár első ismert birtokosa a Csamasz család volt. 1430-ban a Garaiaké, később a Kanizsai, a Nádasdy és az Eszterházy családok váltották egymást a birtokosok sorában. A falut a középkorban általában Rokkendorf alakban említik. A 18. században a faluba németeket telepítettek és német jellegét később is megőrizte. A Horvátzsidányhoz közeli települést később magyarul Németzsidánynak nevezték.

A főutca az evangélikus haranglábbal

Vályi András szerint "Német Zsidány, Rochendorf. Német falu Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Peresznyének szomszédságában, mellynek filiája; Sopronhoz 4, és Kőszeghez 1 mértföldnyire; hegyes határja 2 nyomásbéli, búzát, rozsot, árpát, zabot, és pohánkát terem, bora savanyú, erdeje, legelője van." [1]

Fényes Elek szerint "Német-Zsidány (Roggendorf), német falu, Sopron vmegyében, Kőszeghez 1 mfd., 152 evang., 120 kath. lak. Van 320 h. rétje, 40 h. szőlője, 400 hold urasági erdeje. Urbéri egész telek 17 1/8. F. u. h. Eszterházy." [2]

1910-ben 303, túlnyomórészt német lakosa volt. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. A II. világháború utáni német kitelepítések a községet megkímélték, de elszigeteltsége miatt fokozatosan elsorvadt. Lakosainak száma jelentősen visszaesett. 1946-ban hivatalosan a Kiszsidány nevet kapta. 1950-ben a Csepregi járás településeivel együtt Vas megyéhez csatolták.

A katolikus templom

Nevezetességei

Római katolikus temploma.
Evangélikus haranglába.
Csamaszvár sáncai.
A falu szélén található forrás jó minőségű vizét ma is sokan fogyasztják. A forráshoz kapcsolódó élő hagyomány, a pünkösd szombatján lezajló "Forráskút-rámolás".
Májusban egy magánkert rododendron-gyűjteménye látogatható.

Források és jegyzetek

^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]

^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]

Következő községek

További községek